" Azért hallgatunk zenét, mert szenvedünk? vagy azért szenvedünk, mert zenét hallgatunk? "
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bringa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bringa. Összes bejegyzés megjelenítése
2023. március 6., hétfő
2022. június 15., szerda
Rakdmeg
Holnap, bringásnap tematika a Tilos Rádió adománygyűjtő rendezvénysorozatán belül:
#mutánsbringák , #goldsprint, #énésabringámfotózás...stb...full program:
photo: @Chochol Etelka
2022. május 10., kedd
wow
🤓 The Festetics Palace is a Baroque palace located in the town of Keszthely. The palace's construction lasted more than a century
— Giro d'Italia (@giroditalia) May 8, 2022
🤓 Il Palazzo Festetics è un palazzo barocco situato nella città di Keszthely. La costruzione del palazzo durò più di un secolo.#Giro pic.twitter.com/VHXZSNt6VZ
2019. augusztus 23., péntek
2013. január 9., szerda
Első túrások, makk után kutatva...
Budapesti lemezboltok után kutatva...avagy éveleji lemeztúrás...azután, havazásban hazabringázva a féltett zsákmányokkal, folyamatos eleséspara nyomása alatt...
2012. június 11., hétfő
2011. november 13., vasárnap
Téli [ön] védelem, mert bringázni télen is muszáj...
Munkavédelmi boltokban keresheted az ilyen tipusú termékeket!
2011. augusztus 10., szerda
2011. július 1., péntek
2011. június 10., péntek
2011. május 24., kedd
PONT a benzinkúton?
A kerékpárosokat szólítja meg a MOL új, „Egy úton járunk” című kezdeményezése, melynek első lépéseként bringaPONTokkal várja a bicikliseket több mint 100 hazai benzinkútján. A pontokon a kerékpározáshoz szükséges alapvető eszközök lesznek kaphatóak, a sportoláshoz megfelelő élelmiszerekkel és italokkal frissíthetik fel magukat az odatekerők, és szükség esetén szerszámkészlet is elérhető lesz a biciklik megjavításához. A bringaPONTos kutak egy részén pihenő, sőt biciklimosó is lesz.Igen, azt hiszem ott a PONT
2011. január 29., szombat
Jé hát ez?
2010. december 31., péntek
2010. december 22., szerda
A téli kerékpározás örömei
kaptam, továbbadom...kicsit átszabtam...
teljesen időszerű, naprakész
Nincs hideg ilyenkor a biciklin? Az előbbi kérdés különböző lakó- és munkatársak szájából ugyan, de októbertől februárig garantáltan minden reggel elhangzik jövet-menet. A válasz is mindig ugyanaz: ruházat kérdése az egész. Tavaly még nem volt ilyen egyértelmű a dolog. Ha hó esett, bizony én is ellenőrök által űzött vaddá vedlettem át. Aztán minél többet bringázik az ember, annál inkább érezni kezdi az autós és a tömegközlekedő létforma életképtelenségét és hátrányait. Pár év után olyan erős undor fogja el a bringást, ha valamiért véletlenül újra el kell tűrnie, hogy a buszon belerondítanak az aurájába, akkor ezen élvezetekből garantáltan nem fog kérni a téli időszakban sem. Mert igazából a hideggel van a legkevesebb gond: a nagyobb problémát a hó és annak egyenes velejárói, a sószórás, illetve a hetekig tartó olvadás jelenti. Ez utóbbi megfelelő alkatrészválasztással kezelhető. A legtöbb forgalomba kerülő kerékpáron található láncváltós rendszer a hetekig tartó havas-hókásás használat mellett mindennapos karbantartást igényel. A gyakorlatban munka, tanulás, egyebek mellett erre szerintem senkinek sincs ideje, energiája. Jó ha kéthetente egyszer jut idő ránézni a gépre. Nos ezt a láncváltós rendszerek nem tolerálják. Mindennapos használat mellett a só és a hó pár hét alatt működésképtelenné teheti a váltókat. Akinek tárolókapacitása és pénztárcája engedi, megfontolás tárgyává teheti a kifejezetten téli használatra rendszeresített bringa üzembeállítását. A tél végezetével pedig átpattanunk a nyári gépre, majd a télen leharcolt masinát ízekre-darabokra szedve felkészítjük a következő szezonra. Ez a művelet némi szakértelmet és 7-8 óra szabadidőt is igénybe vesz, így kevésbé vállalkozó szelleműek inkább bízzák szakműhelyre.Ember és gép számára a városi közlekedős bringázásnál nincs keményebb igénybevétel. Itt nincs mese: menni kell, ha esik, ha fú, ha tél van vagy akár sár. További súlyosbító tényező, hogy az ember a gépet egy kiadós sarazás után még rendbeteszi, de ha mindennapos jelenséggé válik az utcai dzsuva, akkor már nem valószínű. A káros hatások ellen két gyógyír létezik. Vagy csúcsminőségű alkatrészeket használunk, melyek minimális karbantartással is bírják az extrém igénybevételeket, vagy a legócskábbakat, amelyekért nem kár, és cseréjük olcsón megoldható.A tél leggyilkosabb és kivédhetetlen matériája a só, amit a legnagyobb jószándékkal fáradhatatlanul szórnak az illetékesek.A külsőknek általában az oldalfalát eszi meg, vékonyabb oldalfal esetében a szövetig jutva kiszárítja és meggyengíti a szálakat, amelyek később felütésekkor tömegesen szakadnak el. Többek között ezért sem árt télen vastagabban gumírozott oldalfalú köpenyeket használni. Azontúl, hogy hazaérve letöröljük a rátapadt latyakot, majd száradás után esetleg újrakenjük a meghajtásrendszert, többet nem tehetünk a lánc és a lánckerekek védelmében a dolgos téli hétköznapokon. Ebben az időszakban láncot, vagy lánckereket cserélni felesleges, pár hét után az új is ugyanúgy reménytelen helyzetbe kerül. Célszerű tavasszal egyszerre lecserélni a teljes meghajtást, bár előfordulhat, hogy az első lánckerék túléli a kemény kiképzést.A fékpofák azok az alkatrészek, amelyek a havas, latyakos időben leginkább amortizálódnak.Sárvédő nélkül ne vágjunk neki a télnek. Látni és látszani,télen hatványozottan érvényes eme agyunkba sulykolt jelmondat. Mindig vigyük magunkkal a villogóinkat, mert a rövid nappalok során nem nehéz sötétségbe nyúló programokba belefutni. Továbbá nem árt, ha van nálunk tartalékelem. Öltözködés terén, térdmelegítőnek egy pár levágott végű zokni is megteszi, a farmer alá pedig fel lehet venni melegítőt, harisnyát (nyilván lányoknak). A gyenge pont a kesztyű, egy átlagos darab -4 foknál már kevés, de egy jobb síkesztyű jobban véd. Mivel a biciklis mozog, menet közben hőt fejleszt, így ha megfelelő a szigetelés, akkor nem lehet fázni a biciklin, és az izületek is védve vannak. Most, hogy a tárgyi feltételek talán már tisztázódtak, néhány támponttal szeretnék szolgálni a kezdéshez. Először is kellemes tavaszi-nyári időben szoktassuk rá magunkat a rendszeres kerékpáros közlekedésre. Addig járjunk bringával, ameddig jól esik, ez mindenkinél mást jelenthet: kinél hőmérséklet, kinél havazásfüggő. Ha valakinek bejött a kerékpározás, akkor teljesen más szemmel fogja nézni a közlekedés más válfajait, amelyek használatára a zordnak vélt idő miatt rákényszerül. Ha ismét itt a száraz idő, nyeregbe lehet pattanni, és közlekedni ameddig jól esik. Ezután remélhetőleg már kitolódik az újabb leállás esedékességének időpontja. Újabb buszon lökdösődéssel eltöltött hónapok után talán már olyannyira érezhető lesz a kontraszt a kerékpározás javára, hogy a következő szezonban már nem lesz leállás. És ne feledjük: bármennyire is fel vagyunk öltözve, húszpercnyi várakozás a buszmegállóban sokkal kellemetlenebb, mint ugyanennyi idő alatt frissen, vidáman hazatekerni…
forrás:
Bikemag [Horváth Balázs]
teljesen időszerű, naprakész
Nincs hideg ilyenkor a biciklin? Az előbbi kérdés különböző lakó- és munkatársak szájából ugyan, de októbertől februárig garantáltan minden reggel elhangzik jövet-menet. A válasz is mindig ugyanaz: ruházat kérdése az egész. Tavaly még nem volt ilyen egyértelmű a dolog. Ha hó esett, bizony én is ellenőrök által űzött vaddá vedlettem át. Aztán minél többet bringázik az ember, annál inkább érezni kezdi az autós és a tömegközlekedő létforma életképtelenségét és hátrányait. Pár év után olyan erős undor fogja el a bringást, ha valamiért véletlenül újra el kell tűrnie, hogy a buszon belerondítanak az aurájába, akkor ezen élvezetekből garantáltan nem fog kérni a téli időszakban sem. Mert igazából a hideggel van a legkevesebb gond: a nagyobb problémát a hó és annak egyenes velejárói, a sószórás, illetve a hetekig tartó olvadás jelenti. Ez utóbbi megfelelő alkatrészválasztással kezelhető. A legtöbb forgalomba kerülő kerékpáron található láncváltós rendszer a hetekig tartó havas-hókásás használat mellett mindennapos karbantartást igényel. A gyakorlatban munka, tanulás, egyebek mellett erre szerintem senkinek sincs ideje, energiája. Jó ha kéthetente egyszer jut idő ránézni a gépre. Nos ezt a láncváltós rendszerek nem tolerálják. Mindennapos használat mellett a só és a hó pár hét alatt működésképtelenné teheti a váltókat. Akinek tárolókapacitása és pénztárcája engedi, megfontolás tárgyává teheti a kifejezetten téli használatra rendszeresített bringa üzembeállítását. A tél végezetével pedig átpattanunk a nyári gépre, majd a télen leharcolt masinát ízekre-darabokra szedve felkészítjük a következő szezonra. Ez a művelet némi szakértelmet és 7-8 óra szabadidőt is igénybe vesz, így kevésbé vállalkozó szelleműek inkább bízzák szakműhelyre.Ember és gép számára a városi közlekedős bringázásnál nincs keményebb igénybevétel. Itt nincs mese: menni kell, ha esik, ha fú, ha tél van vagy akár sár. További súlyosbító tényező, hogy az ember a gépet egy kiadós sarazás után még rendbeteszi, de ha mindennapos jelenséggé válik az utcai dzsuva, akkor már nem valószínű. A káros hatások ellen két gyógyír létezik. Vagy csúcsminőségű alkatrészeket használunk, melyek minimális karbantartással is bírják az extrém igénybevételeket, vagy a legócskábbakat, amelyekért nem kár, és cseréjük olcsón megoldható.A tél leggyilkosabb és kivédhetetlen matériája a só, amit a legnagyobb jószándékkal fáradhatatlanul szórnak az illetékesek.A külsőknek általában az oldalfalát eszi meg, vékonyabb oldalfal esetében a szövetig jutva kiszárítja és meggyengíti a szálakat, amelyek később felütésekkor tömegesen szakadnak el. Többek között ezért sem árt télen vastagabban gumírozott oldalfalú köpenyeket használni. Azontúl, hogy hazaérve letöröljük a rátapadt latyakot, majd száradás után esetleg újrakenjük a meghajtásrendszert, többet nem tehetünk a lánc és a lánckerekek védelmében a dolgos téli hétköznapokon. Ebben az időszakban láncot, vagy lánckereket cserélni felesleges, pár hét után az új is ugyanúgy reménytelen helyzetbe kerül. Célszerű tavasszal egyszerre lecserélni a teljes meghajtást, bár előfordulhat, hogy az első lánckerék túléli a kemény kiképzést.A fékpofák azok az alkatrészek, amelyek a havas, latyakos időben leginkább amortizálódnak.Sárvédő nélkül ne vágjunk neki a télnek. Látni és látszani,télen hatványozottan érvényes eme agyunkba sulykolt jelmondat. Mindig vigyük magunkkal a villogóinkat, mert a rövid nappalok során nem nehéz sötétségbe nyúló programokba belefutni. Továbbá nem árt, ha van nálunk tartalékelem. Öltözködés terén, térdmelegítőnek egy pár levágott végű zokni is megteszi, a farmer alá pedig fel lehet venni melegítőt, harisnyát (nyilván lányoknak). A gyenge pont a kesztyű, egy átlagos darab -4 foknál már kevés, de egy jobb síkesztyű jobban véd. Mivel a biciklis mozog, menet közben hőt fejleszt, így ha megfelelő a szigetelés, akkor nem lehet fázni a biciklin, és az izületek is védve vannak. Most, hogy a tárgyi feltételek talán már tisztázódtak, néhány támponttal szeretnék szolgálni a kezdéshez. Először is kellemes tavaszi-nyári időben szoktassuk rá magunkat a rendszeres kerékpáros közlekedésre. Addig járjunk bringával, ameddig jól esik, ez mindenkinél mást jelenthet: kinél hőmérséklet, kinél havazásfüggő. Ha valakinek bejött a kerékpározás, akkor teljesen más szemmel fogja nézni a közlekedés más válfajait, amelyek használatára a zordnak vélt idő miatt rákényszerül. Ha ismét itt a száraz idő, nyeregbe lehet pattanni, és közlekedni ameddig jól esik. Ezután remélhetőleg már kitolódik az újabb leállás esedékességének időpontja. Újabb buszon lökdösődéssel eltöltött hónapok után talán már olyannyira érezhető lesz a kontraszt a kerékpározás javára, hogy a következő szezonban már nem lesz leállás. És ne feledjük: bármennyire is fel vagyunk öltözve, húszpercnyi várakozás a buszmegállóban sokkal kellemetlenebb, mint ugyanennyi idő alatt frissen, vidáman hazatekerni…
forrás:
Bikemag [Horváth Balázs]
2010. december 1., szerda
December elseje kerékpáron
Nem kenyerem a napi élmények közlése, de most kivételt tennék, hiszen két ellentétes pólusú közlekedési élményem volt ma. Általában nem hiszek az időjárási előrejelzéseknek, de ma a csapadék valószinűsége 100%-os-nak volt mondható, és az is, hogy különböző halmazállapotú lesz. Mai napra kerékpáros közlekedés volt tervezve a részemről: 07.45h-ös munkába indulás, ami 8KM odautat jelent, a gyönyörű Wekerle telepen keresztül, hangulatos szállingozó havazásban különös élmény volt bringázni. Az irodaablakon keresztül folyamatosan figyeltem, ahogy folyamatosan egyre nagyobb pelyhekben esik a hó, és már lelki szemeim előtt láttam ahogy délután felavatjuk a kisfiammal az új szánkónkat. Délben azonban tudatosult bennem hogy ma a szánkóavatás elmarad, hiszen a hóesést leváltotta az ónoseső, és az 5 CM-es hó fagyos latyakká változott. A kollegáim folyamatosan kérdezgették, hogy: " ugye hazafelé nem biciklivel tervezed az utat? ", én meg kis vigyorral válaszolgattam:
" fel sem merül bennem a BKV mint alternatíva".
16.45-ös hazaindulás, szerencsére több útvonal közül is választhatok, de most az ésszerűség a célravezető, mert ha járdán teszem meg a távomat, akkor duplázódik a menetidőm, és elesés veszélye is nagyobb, hiszen még nincsenek letakarítva. Viszont ha a főutvonalon haladok akkor annyi sarat kapok a járművektől, hogy azt nem teszem zsebre. Ami a legfontosabb, hogy a legrövidebb út legyen a nyerő, ez viszont azt kényszeríti rám: 6KM autók között, és 2KM járdán (kerékpárút nélkül)...
Nagyobb térképre váltás
Az autósok zöme türelmes volt, nagy riszpekt nekik innen is, kivéve azt a két dudálós-anyázós vadbarmot, akiknek nem tetszett az hogy velem együtt kell közlekednie, pedig ellenem semmi kivetnivalót nem találna még egy rendőr sem, mert teljesen felszerelt a kerékpárom és az öltözetem. Az átlag 25 perces menetidőm, most 45 percre nyúlt, és most azt gondolom, hogy egy darabig ilyen rohadthideg esőben nem kívánom a két keréken való közlekedést, remélem azért még decemberben lesznek még száraz, napos körülmények, összegzésképp a hazaút az FÉRFImunka volt.
" fel sem merül bennem a BKV mint alternatíva".
16.45-ös hazaindulás, szerencsére több útvonal közül is választhatok, de most az ésszerűség a célravezető, mert ha járdán teszem meg a távomat, akkor duplázódik a menetidőm, és elesés veszélye is nagyobb, hiszen még nincsenek letakarítva. Viszont ha a főutvonalon haladok akkor annyi sarat kapok a járművektől, hogy azt nem teszem zsebre. Ami a legfontosabb, hogy a legrövidebb út legyen a nyerő, ez viszont azt kényszeríti rám: 6KM autók között, és 2KM járdán (kerékpárút nélkül)...
Nagyobb térképre váltás
Az autósok zöme türelmes volt, nagy riszpekt nekik innen is, kivéve azt a két dudálós-anyázós vadbarmot, akiknek nem tetszett az hogy velem együtt kell közlekednie, pedig ellenem semmi kivetnivalót nem találna még egy rendőr sem, mert teljesen felszerelt a kerékpárom és az öltözetem. Az átlag 25 perces menetidőm, most 45 percre nyúlt, és most azt gondolom, hogy egy darabig ilyen rohadthideg esőben nem kívánom a két keréken való közlekedést, remélem azért még decemberben lesznek még száraz, napos körülmények, összegzésképp a hazaút az FÉRFImunka volt.
2010. november 18., csütörtök
Stringbike avagy lánc nélküli alternatíva
A szakma nagy érdeklődéssel fogadta a teljesen új mechanikai megoldáson alapuló meghajtást.A láncnélküli kerékpár forradalmi újításnak számít. Előnyei közül elsősorban az akár álóhelyzetben is kivitelezhető váltást, a hosszú élettartamot ill. a kenést nem igénylő, tehát “tiszta” hajtóművet érdemes kiemelni.
forrás:http://www.schwinncsepel.hu/
2010. szeptember 3., péntek
Tényleg nem ciki a cikli
A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumban új kiállítás lesz látható: FreeCikli – A kerékpár kultúrtörténete címmel a bicikli, illetve a biciklizés krónikája elevenedik meg az érdeklődők előtt. A 19. századtól egészen napjainkig tartó történeti bemutató szeptember 4-től november 14-ig lesz látható.
Részletek ITT olvashatók!
2010. június 14., hétfő
2010. június 11., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)