Nem kenyerem a napi élmények közlése, de most kivételt tennék, hiszen két ellentétes pólusú közlekedési élményem volt ma. Általában nem hiszek az időjárási előrejelzéseknek, de ma a csapadék valószinűsége 100%-os-nak volt mondható, és az is, hogy különböző halmazállapotú lesz. Mai napra kerékpáros közlekedés volt tervezve a részemről: 07.45h-ös munkába indulás, ami 8KM odautat jelent, a gyönyörű Wekerle telepen keresztül, hangulatos szállingozó havazásban különös élmény volt bringázni. Az irodaablakon keresztül folyamatosan figyeltem, ahogy folyamatosan egyre nagyobb pelyhekben esik a hó, és már lelki szemeim előtt láttam ahogy délután felavatjuk a kisfiammal az új szánkónkat. Délben azonban tudatosult bennem hogy ma a szánkóavatás elmarad, hiszen a hóesést leváltotta az ónoseső, és az 5 CM-es hó fagyos latyakká változott. A kollegáim folyamatosan kérdezgették, hogy: " ugye hazafelé nem biciklivel tervezed az utat? ", én meg kis vigyorral válaszolgattam:
" fel sem merül bennem a BKV mint alternatíva".
16.45-ös hazaindulás, szerencsére több útvonal közül is választhatok, de most az ésszerűség a célravezető, mert ha járdán teszem meg a távomat, akkor duplázódik a menetidőm, és elesés veszélye is nagyobb, hiszen még nincsenek letakarítva. Viszont ha a főutvonalon haladok akkor annyi sarat kapok a járművektől, hogy azt nem teszem zsebre. Ami a legfontosabb, hogy a legrövidebb út legyen a nyerő, ez viszont azt kényszeríti rám: 6KM autók között, és 2KM járdán (kerékpárút nélkül)...
Nagyobb térképre váltás
Az autósok zöme türelmes volt, nagy riszpekt nekik innen is, kivéve azt a két dudálós-anyázós vadbarmot, akiknek nem tetszett az hogy velem együtt kell közlekednie, pedig ellenem semmi kivetnivalót nem találna még egy rendőr sem, mert teljesen felszerelt a kerékpárom és az öltözetem. Az átlag 25 perces menetidőm, most 45 percre nyúlt, és most azt gondolom, hogy egy darabig ilyen rohadthideg esőben nem kívánom a két keréken való közlekedést, remélem azért még decemberben lesznek még száraz, napos körülmények, összegzésképp a hazaút az FÉRFImunka volt.
Riszpekt! :)
VálaszTörlésNekem a legutolsó bringás kaland a hazaút volt az OPNI-ból kora reggel.
Én még tegnap kora délután realizáltam, hogyha relatíve nagy sebességnél egy nagyobbfélét kell fékeznem a havon, akkor azt jobb, hogyha a hátsó kontrámmal, mint az első kézifékemmel teszem, mert az utóbbi esetben elég nehéz irányítani az első kereket (de megúsztam esés nélkül, csak érdekes élmény volt az, amíg a bringát félig felállva egyensúlyozva, az első-hátsó kerék 3-3 nyolcasszerű csúszásvonala után sikerült megállnom), aztán késő délután - már egy nagyobb távolságot - inkább már kényelmesebben, metróval tettem meg itthonról (úgyis izgi könyveim vannak), hehe.
VálaszTörlésSzóval +1 a riszpekt(ek)hez! ;-)