"GYIK" - ha úgy tetszik: Amióta a Tilos Kultúrális alapítvány teljesen levált az államunk csecséről, azóta az SZJA bevallási időszak után, a Maraton néven futó adománygyűjtő hét a rádió életében a legfontosabb időszak, hiszen hallgatói adományokból is áll össze az éves költségvetés jelentős része.
Tematikus napok váltják egymást, adok-kapok minden szinten... Ujjé! A városligetben jaj de
YOOO...hiszen itt zajlik Budapest legszínvonalasabb kulturális
programsorozata.
Önkéntes segítségek, felajánlások garmada viszi a pozitív töltést, amely adhatja az erőt, a tartást az egész összerakásához.A nyitottság, elfogadás léte megelevenedik, hiszen az éter hullámain megszokott szabadságot talán nem kell bemutatni. Jómagam két alaptézise: a szombat délutáni hallgató-műsorkészítő kispályás focimeccs, illetve a vasárnapi családi és gyereknap.
Előbbi hóbortom, miszerint szoktam vállalni hálóőrködést, már a fiacskámat is megfertőzte kissé, hiszen besegített a kapott gólok minimalizálásában. A végeredmény másodlagos tényező szokott lenni, ezért nem is szoktunk rá emlékezni.Másnap reggel
élő adás FranKut-tal karöltve, hiszen ő is bevállalta Tiszatenyőről az utazást a maraton miatt (RSPCT) A viszonylag eklektikusra sikeredett
Sell-action után,
FranKut rögzíti a következő heti -hip-hop tematikájú- adását a kis-stúdióban.
Tóth Szabival kis rendezkedés az előtérben, lepukkant hűtőszekrényt könyvespolcra cseréltünk a társalgó helységben -közben pozitív visszajelzés csatolódik a műsorunk felé Szabitól, hiszen: "tepernem kell, hogy vasárnaponként hallgatottabb legyen az
Alap c. műsor, mivel több esetben is lenyomtátok". Ezek után, mosolyogva megcélozzuk a Dűrer kertet...Adománypult kipakolás, dj pult összefabrikálása, hiszen a vendégvárást az alapoknál kezdjük nap mint nap. Mondjuk a színpadi hangfalak rendezgetésével, és a tűzifák cígölésével nem számoltam, de nyilván nem esett nehezemre a fizikai erőm mozgósítása.
Aztán jöttek a családok szép sorban, sokféle gyermekprogramok várták a leendő hallgatókat...Főttek az ételek a bográcsokban, lassan minden sínre került. Tombolahúzásig mindenki ellazultan, mosolygósan talált magának megfelelő "foglalatoskodást".
Mi esetünkben a Robur buszban volt az izgalom, hiszen itt zajlott a gyerekhírek kreálása IndiGo vezetésével, ami újdonság volt idén a programok sorában. Nyertes hangulat uralkodott természetesen, a tombola után -talán még szerény személyem is fürdőzött a hírnév hullámain- mivel a kisfiam nyereménye kommentjeként elhangzott: "a rádió emblematikus lemezlovasa" minősítés rólam, de ez csak mellékszál. Asszonykám spéci masszőrkezelésben részesült a cökxpon teremben, ami nagyon kellemes volt elmondása szerint.Nagyon vártuk már a szentmihályi lecsó utolsó rottyanását, hiszen ezen a napon ez is sztenderd, egyrészt telepocakkal mégiscsak más színben láttuk a koncerteket, no meg az energiaszintem is utánpótlást kívánt, pláne hogy várt rám még egy 12 KM-es kerékpárút hazafelé...
Magyarán szombat délutántól, vasárnap estig toltam/tuk a maratont, minden irányból...Tudjátok ha adtok, akkor kaptok is...ez bizonyosan mindig megállja azért a helyét.
Nektek is ajánlom a kipróbálását (szombatig van erre lehetőség!), bármely oldalról is közelítenétek a szabadság érzését.
