Hangoskönyv

Szegedi-Szabó Béla: VUKÁN

Az itt olvasható beszélgetést 2008 augusztusától novemberig tartó időszakban - kizárva a zajos külvilágot -, folytattuk Vukán György budai lakásán. A felidézett emlékek, az ezek nyomán sarjadó gondolatok és érzelmek új megvilágításba kerültek. Célom az volt, hogy az ember és a művész beszéljen pályájáról és sorsáról, a legfontosabb dolgairól: családjáról, zenéről, hitről, boldogságról és fájdalomról. Tette ezt végtelen őszinteséggel és szeretettel. A beszélgetést naplórészletek, dokumentumok szakítják meg és egészítik ki. A legvégén egy különös, korunkban nem éppen szokványos utószó áll. Ez a szakrális búcsú, intelem és himnikus hangnem egyben Vukán György "végrendelete", üzenete azoknak akik ismerik és szeretik.



-------------------------------------------------------------

Marton László 'Távolodó - Érintés (világzeném)

Egyedülálló könyv a világzene legrangosabb külföldi és hazai előadóiról.
320 oldal, 150 fekete-fehér fotóval, riportokkal, diszkográfiákkal
 „Az esszé, a riport és a portré jegyei határolják Világzeném műfaját, mely egyben guide is: orientálni akar a lemezvásárlásban. Úgy gondolom, napjainkban a world music hazánkban is kimondottan a „levegőben van”, ám az értékeit tekintve elég nagy a bizonytalanság. Dominánsan az alábbi területeket-irányzatokat-előadókat feltérképezve ezt a bizonytalanságot szeretném könyvemmel oldani.”Marton László




-------------------------------------------------------------

Bodó Balázs:A szerzői jog kalózai

A szer­zői jogi lobbi sze­rint az in­ter­ne­tes ka­ló­zok elő­ször térd­re kény­sze­rí­tet­ték a le­mez­ipart, és most a film és a könyv­ipar­ra vár ha­son­ló sors. Az in­ter­ne­tes ka­lóz­ko­dás el­ha­ra­pó­dzá­sa sze­rin­tük hely­re­hoz­ha­tat­lan ká­ro­kat okoz a kul­tú­ra szö­ve­té­ben, al­ko­tók, köz­ve­tí­tők tö­me­ge­it teszi tönk­re és emi­att a kul­tú­ra egé­sze sze­gé­nye­dik el. De ami most tör­té­nik, tá­vol­ról sem új je­len­ség: a szel­le­mi javak ka­ló­zai egy­idő­sek a könyv­nyom­ta­tás­sal. Az el­múlt év­szá­za­dok­ban szám­ta­lan al­ka­lom­mal tört ki há­bo­rú a kul­tu­rá­lis javak kü­lön­bö­ző pi­a­ca­in a „tisz­tes­sé­ges ki­adók” és az „el­ve­te­mült ka­ló­zok” kö­zött. Így utó­lag vissza­te­kint­ve ezek­re a küz­del­mek­re, fel­tű­nő ma­kacs­ság­gal is­mét­lő­dik né­hány mo­tí­vum. A ka­ló­zok meg­je­le­né­se min­den egyes al­ka­lom­mal va­la­mi­fé­le piaci rend­el­le­nes­ség­re ve­zet­he­tő vissza. A ka­ló­zok azo­kat a piaci ré­se­ket töl­tik ki, ahol ma­ga­sak az árak, rosszul meg­vá­lasz­tot­tak a for­má­tu­mok, a piaci kar­tel­lek meg­me­re­ved­nek, vagy a cen­zú­ra el­nyo­má­sát kell ki­ját­sza­ni. A piaci sze­rep­lők újra és újra a jog­al­ko­tók­tól vár­ják a kalóz prob­lé­ma meg­ol­dá­sát, de hiába. A tör­té­ne­ti pél­dák alap­ján ki­de­rül, hogy e pró­bál­ko­zá­sok rend­re si­ker­te­le­nek. Akkor mégis mitől vár­ha­tó a mai, in­ter­ne­tes kalóz prob­lé­ma meg­ol­dá­sa? Egy­ál­ta­lán, ez-e az a prob­lé­ma, amit meg kell ol­da­nunk? Vagy netán a ka­lóz­ko­dás ál­ta­lá­nos­sá vá­lá­sa csu­pán tü­ne­te egy, a hazai, ke­let-eu­ró­pai, nyu­ga­ti kul­tu­rá­lis pi­a­co­kat egy­aránt sújtó ál­ta­lá­nos vál­ság­nak? Ha nem a ka­lóz­ko­dás a be­teg­ség, hanem a kul­tu­rá­lis pi­a­cok be­teg­sé­gé­nek tü­ne­te, akkor mi az igazi prob­lé­ma? Job­ban meg­ért­jük a kér­dést, ha az el­múlt fél év­ez­red kul­tu­rá­lis pi­a­ca­in le­zaj­lott há­bo­rú­i­nak a tör­té­ne­te­it, a szer­zői jogi re­zsim fej­lő­dé­sé­nek me­ne­tét a ka­ló­zok szem­szö­gé­ből is­mer­jük meg. Ez­út­tal le­gá­lis módon.

-------------------------------------------------------------

Lawrence Lessig: Szabad Kultúra

Minden alkotás egyfajta tulajdon. Szellemi tulajdon. Ami tulajdon, annak pénzben kifejezhető értéke is van, ami pedig értékes, azt védi a jog.Lessig alaposan körüljárja a szellemi tulajdon, a szerzői jog kialakulását és szerepét, a jelenlegi rendszer visszáságait és azokat a problémákat, amiket az internet idézett elő ezen a területen. A világháló nagyszerű új lehetőségeket teremtett: a kultúra terjedését, az alkotások megosztásának és felhasználásának olyan formájához kínál eszközt, ami előtte szinte elképzelhetetlen volt. Ám egyúttal kihívások elé állította a kiadói iparágat és annak minden gazdasági szereplőjét, akik anyagi érdekeiket féltve kétségbeesetten küzdenek a folyamat ellen.Hogyan alakul a kultúra jövője, egy világban, ahol a fő cél a szellemi alkotások minél erősebb védelme és "bebörtönzése" a technika és a jog eszközeivel? Vajon minden fájlcserélés kalózkodásnak tekinthető és káros? Mi lesz a szellemi közjavakkal? Kinek az érdeke fontosabb, az alkotóé, a médiabirodalmaké, vagy a társadalomé? Lehetséges-e egy egészséges egyensúly kialakítása? Ezekről és hasonló, az egyetemes kultúra jövőjét érintő kérdésről szól ez a
könyv, amely szellemével összhangban, a nyomtatott kiadással egyidőben, elektronikus formában is szabadon elérhető a könyv saját honlapjáról.

-------------------------------------------------------------

David Toop: Hangok óceánja

Az utóbbi időben mintha megmozdulni látszana a könnyűzenei könyvkiadás hazai állóvize, és a zenekari, előadói életrajzok, önéletírások után végre értékes szakkönyvek is megjelennek – a Hangok óceánja ennek újabb kiváló példája. Odalent az ambient – avagy Brian Eno cimborájának búvárkodása az elektronikus tánczene és úgy általában az úttörő, kísérleti, avantgárd zenék óceánjában. Az 1976-ban Eno kiadójánál, az Obscure-nál startolt angol David Toop ambient körökben elismert zenésznek, zenei újságíróként – a New York Timesban és egyéb jeles lapokban – sűrűn foglalkoztatott publicistának, szakíróként pedig egyéni stílusú tekintélynek számít – eddig négy kötete jelent meg. Az 1995-ös keltezésű Hangok óceánja szubjektív (ennek megfelelően csapongó, emlékképszerű) összefoglalása, felvázolása a dub, a krautrock, az ambient, a kísérleti elektronikus zene, a kezdeti hiphop, az ős-techno, de leginkább úgy általában a módosult tudatállapotok elérését egyéb stimulánsok nélkül is megvalósító zenéknek. Konkrét zenetörténet helyett sokkal inkább számítsunk szöveggé alakított zeneleírásoknak, elképzelt világok éteri hangjainak, valamint modern tudományos és filozófiai gondolatmorzsáknak a közvetlen hangvételű ütköztetésére. A nehéz anyag magyarítását Zöld István többé-kevésbé jól oldotta meg.

-------------------------------------------------------------

Médium - Hang - Esztétika
Zeneiség a mediális technológiák korában


Az olvasó előtt fekvő kötet az elektroakusztikus- és digitális zene kultúrájába enged betekintést. A jól átlátható,tematikus blokkokba szedett szövegek nem pusztán a jelzett terület történeti, elméleti megközelítését vázolják fel, hanem egy kortárs média– és kultúraelméleti, pszichológiai nézőpont mentén a zenei terrénum esztétikai alapvonalát is lefektetik.A gyűjtemény így összességében arra tesz kísérletet, hogy szisztematikus, de mégis olvasmányos elemzések mentén teremtsen rendet az elektronikus zene múltját, lehetséges jövőjét illetően, és olyan átalakult, részben kibővült „zene fogalmat“ hozzon létre, amely már jobban illeszkedik a globális médiatársadalom flexibilisebb kultúraszemléletéhez.A kötet főszerkesztője, Batta Barnabás a Szegedi Kommunikáció – és Médiatudományi Tanszék oktatója, illetve az intézmény körül szerveződő média– és kultúraelméleti kutatóműhely alapító tagja.

-------------------------------------------------------------

Digitálisan elérhetõ a Mennyek kapui c. remekmû !

2001 decemberében került a könyvesboltok polcaira Kömlõdi Ferenc és Pánczél Gábor közös munkája,a Mennyek kapui: az elektronikus zene évtizede, a Re:Creation kiadó gondozásában.Munkájuk négy szerkezeti részre osztható: az elsõben az elektronikus zene általános történetét vázolják fel, a történelmi elõzményektõl a jelenig, a másodikban a nemzetközi "szín" jeles képviselõinek és kiadóinak portréit rajzolják meg, a harmadikban a hazai paletta kiemelkedõ egyéniségeit mutatják be, míg a negyedikben az alirányzatok dzsungelében történõ eligazodást megkönnyítõ függeléket adnak. Egyedülálló beavatást kínál az elmúlt másfél évtized ifjúsági kultúráját formáló stílusok sokszínûségébe. Most ezt a kötetet, jelentõsen bõvítve és persze javítva, digitális formában elérhetõvé tették a szerzõk, és olvasás után akár még támogatható is a kiadó paypal formában.
-------------------------------------------------------------

Végre sikerült rábukkanom...igaz kívételesen nem egy hanglemezre, hanem egy olyan könyvre amely ezt a kultúrát feszegette, szóval ez
Oldal Gábor: Hanglemezbarátok c. könyve.













Egyenesen 1962-bõl, nem számít a kor, csupa "bölcselet", szemezgetésképp pár érdekesebb epizódcím:
-A hangrögzítés története
-A fonográf szórakoztató eszközzé válik
-Megszületik a világ legismertebb védjegye, a   "His Master's Voice"
-Az elektromos lemezjátszó megjelenése
-A hangrögzítés fizikája
-A hanglemezkészítés technológiája
-A jazzfelvételek megjelenése
-Hanglemezgyûjtés
-A "Hi-fi-fan"
-A hanglemez-szaküzlet jelentõsége
-A lemezvásárlási kedv vizsgálata
-Javaslat egy közepes hanglemez-alapgyûjtemény összetételére)

-------------------------------------------------------------

Vinyl mania: Jazz LP covers a Taschen kiadótól

Elképesztõen monumentális, robosztus/500 oldal, 2.5kg !!! J/ kiadványra bukkantam a Vince-kiadó egyik boltjában.A címben említett remekmû megpróbálja bemutatni a hanglemezkiadás jelentõs évtizedeinek /azaz 1940-1990-ig/ formatervezettebb jazzlemezeinek a boritójait, ellátva persze minden hozzátartzó információval. Mondanom sem kell, hogy ebben a kategóriában a Blue Note kiadó a toronymagas favorit, és az is marad örökre. A munkába beszálltak a legfontosab dj-k is, akik persze a jazzt pörgetõk közül keveredtek ki, Rainer Trüby, Gilles Peterson, King Britt ugye nem kell sorolnom. Azt gondolom minden szerencsés vásárló nagy örömmel kapcsolódik ki e könyv lapozgatása során, és egyúttal fõhet a feje, hogy miként szerezze be azokat a lemezeket amikrõl eddig még csak nem is hallott, de a boritója miatt máris beleszeretett. Ezek után irány az utrechti lemezbörze !!!

-------------------------------------------------------------

303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielõtt meghalsz

Szerkesztette:Dömötör Endre, kiadó: Gabo Könyvkiadó
A kötet szerzõi:Bihari Balázs, Bokor Péter, Déri Zsolt, Dömötör Endre, Fábián Titusz, Flór Gábor, Inkei Bence, Jávorszky Béla Szilárd, Kis Borsó Edit, Lakatos Sándor, Németh Róbert, Nótári Péter, Stoff Csaba, Szálinger Balázs, Szõnyei Tamás

303 kiemelkedõ magyar lemez kerül bemutatásra e kötet lapjain. A könyv Vámosi János elsõ nagylemezétõl, az 1966-ban megjelent Megáll az idõtõl sok-sok klasszikus, jó néhány obskúrus és egy-két méltatlanul elfeledett albumon át az Amber Smith zenekar 2008-as Introspective címû korongjáig, megjelenési idõ szerint ismerteti a kiadványokat. 303 magyar lemezt, melyeket zenerajongó kritikusok ajánlanak zenerajongóknak, kevéssé ismert kincsek vagy újdonság erejével ható albumok után kutató, nyitott hallgatóknak, a magyar poptörténet iránt kicsit is érdeklõdõ olvasóknak. Mûfaji korlátok nélkül szerepel egymás mellett harmincas évekbeli sanzon és kuplé, ötvenes évekbeli táncdal, beatzene, progresszív és jazz rock, diszkó, thrash metál, punk, újhullámos popzene, hiphop, népzene, avantgárd kísérletezés, gyermekdalok, rockopera, blues, elektronikus tánczene, indie rock és megannyi más alfaj és stílus a magyar könnyûzene teljes történetébõl. Minden lemezhez borító, részletes számlista, közremûködõi felsorolás tartozik, az albumismertetõk pedig számos érdekes, esetenként elõször napvilágra kerülõ adalékkal teszik izgalmassá a kötetet. A 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielõtt meghalsz nélkülözhetetlen a zeneszeretõ olvasók számára, ott a helye a lemezgyûjtemények mellett!
-------------------------------------------------------------

Degrell László - Lemezjátszók és hanglemezek

 

Az avatatlan zenebarátok érdekes megfigyeléseket tehetnek az elektroakusztikai szaküzletek kirakatait szemlélve. A kirakatok egyik részében ugyanis teljes sztereo berendezés látható, amely lemezjátszóból, erősítőből és két darab hangsugárzóból áll, s ára ezer forint körül van, másik részében viszont egy lemezjátszóba való tartalék hangszedő kínálja magát - az előbbi ár két és félszereséért. Ha ehhez még hozzászámítjuk a megfelelő lemezjátszót, erősítőt és hangsugárzókat, a teljes lánc ára húsz-huszonötszörösen is felülmúlhatja az elsőként említett berendezését. Ebben a nagy vetélkedésben szerényen meghúzódik a két berendezés között egy csúnyácska fekete műanyag korong: a hanglemez, borítóján golyóstollal bevésve egy kétjegyű szám, az ára. Önkéntelenül is felmerül a kérdés: mivel ugyanazt a lemezt mindkét készüléken le lehet játszani, mi értelme van drágább készüléket vásárolni? És egyáltalán mik azok a tulajdonságok, amelyek egy készülék minőségét eldöntik? Könyvem célja e kérdések tisztázása, a jelenleg használatos és a jövőben várható elterjedő műszaki megoldások ismertetése. Jóllehet e könyv gerincét a lemezjátszók és hanglemezek tárgyalása alkotja, néhány, a lemezjátszástól el nem szakítható más témáról is rövid áttekintést ad, a teljesség igénye nélkül. Ilyenek a hangfelvételek, valamint az erősítők és hangsugárzók kapcsán a zenehallgatás, s természetesen a lemezgyűjtés területét érintő kitérők. Egységes kereteken belül kíséreltem meg zenekedvelő lemezjátszó-tulajdonosok hanglemez- és lemezjátszó-kezelési ismereteink forrását megnyitni, és a technikai paraméterek öncélú javításáért küzdő műszaki beállítottságú hangamatőrök fülét a tökéletesebb hangvisszaadás révén elérhető zenei élmény felé fordítani. Éppen ezért remélem, hogy soraim nem válnak száraz betűhalmazzá, az írottak alapján lesznek lelkesedők, aki fáradtságot és időt nem kímélve tökéletesítik berendezésüket, s rendszeres házi zenehallgatások során szereznek bőséges tapasztalatokat. S ha netán e tapasztalatok nem azonosak az e könyvben leírottakkal, nos hát akkor vitára fel! De kérem, hogy csak a zenehallgatás után! Sohasem zene közben...

-------------------------------------------------------------

Gabo Rindo-Hollódi Gergely: Retró-repró: A magyar lemezborító

E könyv hihetetlen értéke és szórakoztató ereje abban rejlik, hogy majd 300 oldalon a közelmúlt kultúrájának egy olyan szeletét tárja elénk, melyre szívesen emlékezünk, de nehezen tudjuk előkeríteni a nosztalgiázáshoz és emlékezéshez szükséges mulandó tárgyakat. A kötet szerkesztői elvégezték a gyűjtést és osztályozást. A kiadványban a rövid bevezető szöveg után - melyből megismerhetjük a magyar hanglemezkiadás történetének fontosabb eseményeit és a hanglemezborítók tervezésében és készítésében részt vevő fotósok és grafikusok munkásságát - sorjáznak a különböző alosztályokba rendezett magyar lemezborítók, a hatvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig. A műfajok a tánczenétől a rockig, a diszkótól a jazzig, az előadók Aradszky Lászlótól Vámosi Jánosig, Koncz Zsuzsától Zalatnay Saroltáig, vagy a meselemezek Süsütől Vukig mind-mind szerepelnek a kötetben.A könyv elején meglehetősen részletes ismertetést találunk a kor könnyűzenéjéről, a Qualiton - Magyar Hanglemezgyártó Vállalat - Hungaroton egyedfejlődésről, a neves fotósokról, grafikusokról, illetve a borítókészítési eljárásokról. Megtudjuk például, hogy a lemezeket a Villamos Szigetelő és Műanyaggyárban préselték, és egy pesti templom alagsorában raktározták azokat, a borítókat pedig még 1975-ben is kézzel ragasztották. A lényeg persze a képanyag, lássuk tehát teljesen önkényes válogatásunkat, egyúttal top harmincunkat, se nem időrendi, se nem tetszési sorrendben, hanem ahogy a könyvben következnek.Letehetetlen lapozgatnivaló, pompás időutazás! Mindenkinek, akinek voltak-vannak otthon bakelitjei, és azoknak, akik már csak hallomásból ismerik ezt a fogalmat.

-------------------------------------------------------------

Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet

A magyar jazz előtörténetét, az európai jazz viszonyrendszerében elfoglalt helyét, önálló fejlődéstörténetét bemutató, gazdag képanyaggal, korabeli dokumentumokkal, bibliográfiával, diszkográfiával és CD-mellékletekkel közreadott kötet unikálisnak mondható a magyar jazztudományban.A nyugat-európai példák nyomán - mintegy 500 kutató és jazzbarát közremüködésével - 35 esztendei kutatómunkával készülta kötet, amely a múltszázadi kezdetektől a 70-es évek végéig, egyes esetekben /pl. hangfelvételi kiadás/ napjainkig követi a hazai jazztörténet eseményeit.